2012. október 6., szombat

Mert szomorú vagyok


      A létezés logikája paradox, s ezért a nevetés mögött ott van a szomorúság, amelyből él, és a pojáca mögött ott van a melankólia, mint a derű tüze és tápláléka. A melankólia nem félelem és nem reszketés és nem aggodalom és nem szorongás. A melankólia melankólia. Semmivel össze nem téveszthető és nincs tovább, mint a titkos és kimondhatatlan név. A melankólia a bolond misztériuma. Aki nem szomorú, nem igazi bolond. Nem tud elég édes lenni és elég könnyű. Milyen nagyszerű ez, hogy mind a kettő úgy együtt van a paradoxia varázslatában, egyszerre hahota és mély-mély szomorúság. Aki nem ismeri a melankóliát, nem lehet gondtalan, nem ugrálha és nem gyárthat szójátékot és a hülye királyokkal nem gorombáskodhat. A melankólia teszi őt porhanyóvá. Ez teszi őt félelemnélkülivé. Ez teszi nullává. Mert csak akkor vagyok hatalom, ha nem vagyok semmi. A melankólia tesz vidámmá és gyermekké és lelki szegénnyé.
     A világ legnagyobb csodája a derű. Ennél csak az nagyobb csoda, hogy a derű a melankóliából él. Ez a létezés legelragadóbb paradoxona. (Hamvas - Arlequin)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése